Magyarországról szóló egyéb részletesebb beszámolók:
- végig a Rába (Raab) mentén
- magyar nagyvárosok: Szombathely
- arborétumok, botanikus- és füvész kertek Magyarországon
- az Őrség és közvetlen környéke
- skanzenek, ipari skanzenek, szabdtéri múzeumok, tájházak Magyarországon
- magyar városok: Visegrád, FOTÓALBUM
- Batthyányok földjén
- Várak, kastélyok, várromok Magyarországon
2009 és 2010 között sokszor voltam Szegeden, mivel a feleségem vezetőképzőn vett részt, ez alatt volt alkalmam alaposan megismerni a várost.
- végig a Rába (Raab) mentén
- magyar nagyvárosok: Szombathely
- arborétumok, botanikus- és füvész kertek Magyarországon
- az Őrség és közvetlen környéke
- skanzenek, ipari skanzenek, szabdtéri múzeumok, tájházak Magyarországon
- magyar városok: Visegrád, FOTÓALBUM
- Batthyányok földjén
- Várak, kastélyok, várromok Magyarországon
2009 és 2010 között sokszor voltam Szegeden, mivel a feleségem vezetőképzőn vett részt, ez alatt volt alkalmam alaposan megismerni a várost.
Szegedről magáról nem fogok sokat írni, inkább kiemelek néhány nevezetességet. Hiába Mo. harmadik legnagyobb városa, bennem csalódást keltett. Az első (és erről már újságokban is cikkeztek, TV-ben is lehetett látni), hogy úgy fel van túrva (2010), hogy ehhez képest Budapest semmi (itt viszonylag kis területre nagyon sok feltúrás esik). Én, mint mérnök, el sem tudom képzelni, hogy mi indokolta azt, hogy a felújítandó villamosvonal teljes szakaszát felszedjék. Miután ez több kilométer hosszú, csak egyes szakaszain dolgoztak, kb. 95 %-án nem történt semmi. Szerintem fel kellett volna szedni a 10 %-át és azt gyorsan megcsinálni, addig a többi szakasz mellet legalább normálisan lehetett volna közlekedni. Ezen kívül nagyon sok helyi felbontás és építkezés is van, amelyek nagyon zavarják a közlekedést.
Ezen kívül szerintem maga a város is nem túl látványos, ha a Dóm nem lenne (meg a Dóm tér), akkor nagy bajban lennének. A belváros is kicsi, gyakorlatilag két sétáló utca keresztezi egymást (ez négy háztömböt jelent), nagyjából ez a belváros. Ez persze tele van bankkal, cukrászdával, étteremmel, de szerintem nem ezért jönne más ide (nekem kellett), hogy megtekintse. Az a néhány szép épület, ami itt található (Városháza, Reök Palota, stb.) zömmel csak kívülről tekinthető meg. Szerencsére van néhány szép parkjuk, de a Tisza part is egy alsó rakparti jellegű, az egész belváros hosszában út fut végig mellette (ny-i partja). A másik partra viszont már át kell kirándulni, mert a Füvészkerten kívül más látnivaló a másik oldalon nem nagyon van. Maga a Tisza part a Dóm felőli oldalról nézve eléggé kietlen képet mutat.
Bár önmagukban nem nagy számok, de nekem Szegeden legalább valamilyen helyi kellemes meglepetést az alábbi helyek jelentettek:
az Egyetem Füvészkertje
a Ferences templom és rendház
(ezekről alább részletesebben)
Maga a város építészetileg eléggé eklektikus, igazából nem túl szép, tipikusan "magyar", még ha nem szívesen írom is le ezt.
Összefoglalva: nekem nagyon nem tetszett Szeged!
Először nézzünk meg néhány képet a belvárosból, majd vegyük sorra a nevezetességeket:
Ezen kívül szerintem maga a város is nem túl látványos, ha a Dóm nem lenne (meg a Dóm tér), akkor nagy bajban lennének. A belváros is kicsi, gyakorlatilag két sétáló utca keresztezi egymást (ez négy háztömböt jelent), nagyjából ez a belváros. Ez persze tele van bankkal, cukrászdával, étteremmel, de szerintem nem ezért jönne más ide (nekem kellett), hogy megtekintse. Az a néhány szép épület, ami itt található (Városháza, Reök Palota, stb.) zömmel csak kívülről tekinthető meg. Szerencsére van néhány szép parkjuk, de a Tisza part is egy alsó rakparti jellegű, az egész belváros hosszában út fut végig mellette (ny-i partja). A másik partra viszont már át kell kirándulni, mert a Füvészkerten kívül más látnivaló a másik oldalon nem nagyon van. Maga a Tisza part a Dóm felőli oldalról nézve eléggé kietlen képet mutat.
Bár önmagukban nem nagy számok, de nekem Szegeden legalább valamilyen helyi kellemes meglepetést az alábbi helyek jelentettek:
az Egyetem Füvészkertje
a Ferences templom és rendház
(ezekről alább részletesebben)
Maga a város építészetileg eléggé eklektikus, igazából nem túl szép, tipikusan "magyar", még ha nem szívesen írom is le ezt.
Összefoglalva: nekem nagyon nem tetszett Szeged!
Vissza a főoldalra (katalógus)
Először nézzünk meg néhány képet a belvárosból, majd vegyük sorra a nevezetességeket:
a Tisza part a Dómmal
a Belváros
a Reök palota
a szegedi Nemzeti Színház
a görögkeleti szerb ortodox templom
a Tiszai pályaudvar
a Belvárosi híd
Most jöjjenek a nevezetességek:
- a Dóm vagy más néven a Fogadalmi templom:
Aki eljön Szegedre, az általában elsőnek szegedi Dóm-ot, más néven a Fogadalmi templomot nézi meg.
A Dóm értelemszerűen a Dóm téren található, ami egy U alakban épületekkel körbevett hatalmas tér. A házak sötétek, stílusuk komor, még szép időben is nyomasztóan hatnak. A dómmal kapcsolatban az a fő kifogásom, hogy tipikusan a kevesebb több lett volna esete: kupola, kupola hátán, oszlop oszlop háton,, torony torony hátán, folyosók folyosó hát, stb., ettől az egész szerintem nagyon zavaros lett. A belseje sem túl szép, arab stílust próbáltak vegyíteni a múlt század eleji festészettel, az ábrázolások is elnagyoltak szerintem. A színválasztás sem túl sikeres. A Dóm miatt lerombolták a Demeter templomot, aminek csak az egyik tornya maradt meg (szerintem jobb lett volna ha azt hagyják meg). Elmondható, hogy a Dóm monumentális, messziről (és szemből) még elfogadható kinézetű, de egyszer elég volt látni, főleg belülről.
Most néhány szó a dóm történetéről:
Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. Sokáig tartott, amíg megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találtak. A telekben is nehéz volt megegyezni, de végül a régi barokk stílusú Demeter templom telkére esett a választás, mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegyelete. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré-Cœur székesegyházhoz hasonlóan a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, s ez lényegesen olcsóbb volt. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városi vezetés.
A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza.
A dóm a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk negyedik legnagyobb temploma. Ennek a nagy templomnak méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek 1929-1932-ben épültek szintén dekoratív téglaarchitektúrával.
(Wikipedia)
A Dóm értelemszerűen a Dóm téren található, ami egy U alakban épületekkel körbevett hatalmas tér. A házak sötétek, stílusuk komor, még szép időben is nyomasztóan hatnak. A dómmal kapcsolatban az a fő kifogásom, hogy tipikusan a kevesebb több lett volna esete: kupola, kupola hátán, oszlop oszlop háton,, torony torony hátán, folyosók folyosó hát, stb., ettől az egész szerintem nagyon zavaros lett. A belseje sem túl szép, arab stílust próbáltak vegyíteni a múlt század eleji festészettel, az ábrázolások is elnagyoltak szerintem. A színválasztás sem túl sikeres. A Dóm miatt lerombolták a Demeter templomot, aminek csak az egyik tornya maradt meg (szerintem jobb lett volna ha azt hagyják meg). Elmondható, hogy a Dóm monumentális, messziről (és szemből) még elfogadható kinézetű, de egyszer elég volt látni, főleg belülről.
Most néhány szó a dóm történetéről:
Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. Sokáig tartott, amíg megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találtak. A telekben is nehéz volt megegyezni, de végül a régi barokk stílusú Demeter templom telkére esett a választás, mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegyelete. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré-Cœur székesegyházhoz hasonlóan a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, s ez lényegesen olcsóbb volt. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városi vezetés.
A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza.
A dóm a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk negyedik legnagyobb temploma. Ennek a nagy templomnak méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek 1929-1932-ben épültek szintén dekoratív téglaarchitektúrával.
(Wikipedia)
a szegedi dóm
Dóm tér, Fogadalmi templom (Dóm)
Dóm tér, Fogadalmi templom (Dóm)
Dóm tér, Fogadalmi templom (Dóm)
a Dóm látképe a Belvárosi hídról
Dóm tér, Fogadalmi templom (Dóm)
a Dömötör templom
Dóm tér, Fogadalmi templom (Dóm)
Dóm tér, Fogadalmi templom (Dóm)
Dóm tér, Fogadalmi templom (Dóm)
a Dóm tér
a Dóm tér
- a Városháza, a "Sóhajok hídja":
Szegeden járva a belvárosban könnyű eljutni a Széchenyi térre. A tér ny-i oldalán található a szépen felújított Városháza.
A „Sóhajok hídja” a velencei híd mintájára épült 1883-ban abból az alkalomból, hogy Ferenc József osztrák császár és magyar király Szegedre látogatott megtekinteni az árvíz után újjáépített várost, és megnyitni az új színházat. Az uralkodó a Bérpalotában szállt meg, s így közvetlenül eljuthatott a városházára.
A Sóhajok hídja és a Zsótér-ház közt található a sárgára festett, neobarokk városháza. Első formájában 1728-ban készült el, majd 1804-ben Vedres István tervei alapján újjáépítették. Az 1879-es nagy árvíz utáni, jelenlegi állapotát Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján 1883-ban érte el. 2004 vége óta a Városháza óratornyában Wi-Fi-antenna kapott helyet, ami ingyenes internet hozzáférést tesz lehetővé a téren, és a városháza környékén egy 1,5 megabit sávszélességű vonalon keresztül.
(Wikipedia)
A „Sóhajok hídja” a velencei híd mintájára épült 1883-ban abból az alkalomból, hogy Ferenc József osztrák császár és magyar király Szegedre látogatott megtekinteni az árvíz után újjáépített várost, és megnyitni az új színházat. Az uralkodó a Bérpalotában szállt meg, s így közvetlenül eljuthatott a városházára.
A Sóhajok hídja és a Zsótér-ház közt található a sárgára festett, neobarokk városháza. Első formájában 1728-ban készült el, majd 1804-ben Vedres István tervei alapján újjáépítették. Az 1879-es nagy árvíz utáni, jelenlegi állapotát Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján 1883-ban érte el. 2004 vége óta a Városháza óratornyában Wi-Fi-antenna kapott helyet, ami ingyenes internet hozzáférést tesz lehetővé a téren, és a városháza környékén egy 1,5 megabit sávszélességű vonalon keresztül.
(Wikipedia)
Szeged, a Városháza
Szeged, a Városháza
Szeged, a "Sóhajok hídja"
- Ferences templom és kolostor:
A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje mellett (lásd alább) egy másik kellemes meglepetés volt (ellentétben a Dómmal) ez a templomegyüttes. A Szegedi pályaudvartól nincs messze, de tulajdonképpen a belvárostól is csak úgy 20 percre van gyalog.
Ferences templom és kolostor
Ferences templom és kolostor
Ferences templom és kolostor
Ferences templom és kolostor
Ferences templom és kolostor
Ferences templom és kolostor
Ferences templom és kolostor
Ferences templom és kolostor
- a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
Október elején mentem megnézni füvészkertet, míg a feleségem az Egyetemen előadásokat hallgatott. Az idő gyönyörű volt, napsütés, ami a színeket alaposan kihozta. A füvészkert amúgy nem túl nagy (kb. 2-3 órát, némi üldögéléssel, nézelődéssel el lehet itt tölteni). Viszonylag nem túl egyszerű idetalálni, bár csak egy trükkje van a dolognak, ha a Belvárosi hídon átjövünk erre az oldalra, a híd után 180 o-os szögben vissza kell fordulni a Tisza felé, kimenni a gáton futó útra és azon menni tovább. Kb. 2-3 km után az út balra kanyarodik és kb. 700 m múlva balra megtaláljuk a bejáratot. Ha más úton megyünk, bele gabajodtunk egy nagy lakótelep kusza úthálózatába (Én is ezt tettem először). Igyekeztem nem figyelembe venni, hogy nyáron láttuk a müncheni botanikus kertet (abszolute mások a lehetőségeik), így egészen kellemes lett az itt tartózkodásom, bár az üvegházak sajnos eléggé lepukkadtak voltak, viszont az idegenvezetés az üvegházban nagyon lelkes volt. A botanikus kert fő látványosságai a bejárat köré csoportosulnak, itt vannak a tavak (ezek szépek), a rózsakert, az üvegházak, a növényritkaságok, a kert kb 80 %-a egy szép erdőnek tekinthető, tóval, őzzel. Mindenesetre a látvány az Alföldön nagyon kellemes, nem egy pusztában vagyunk. Most néhány szó a park történelméről:
A kolozsvári egyetem Szegedre költözésekor, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. A növényekkel történő betelepítést az alapító igazgató, Győrffy István 1925-ben kezdte, gyűjtőutak anyagának felhasználásával. 1928-ban ártézi kút, 1929-30-ban növénynevelő üvegház létesült, 1931-ben készült el az első tó. Ugyanebben az évben jelent meg az első magcsere-katalógus (Index Seminum). 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay kastély tavából került Szegedre az indiai lótusz, ami azóta is a kert különleges látványossága. Sajnos, az óföldeáki állomány megsemmisült. 1940-től Greguss Pál professzor töltötte be az igazgatói posztot. Nevéhez fűződik az akkori kert elsősorban az oktatást szolgáló, didaktikai célú gyűjteményeinek kialakítása (rózsakert, sziklakert, arborétum, rendszertani gyűjtemény), s a szecsuáni (délkínai) ősfenyő betelepítése. 1952-58 között üvegházakat építtetett a trópusi haszon-növények bemutatására.
1965-től Horváth Imre professzor vette át a kert igazgatói posztját. A kert területét 10 kh-al bővítette. Ezen a területen a füvészkertekben szokásos rendszertani alapú növénybemutatás helyett -hazánkban elsőként- növénytársulásokat alakított ki. Felismerte, hogy az oktatás mellett a füvészkertnek kutatási feladatokat is el kell látni, s felépítette az autökológiai kutatások végzésére alkalmas fitotron épületet. Emellett három, télen fóliával fedett házzal bővítette az üvegházakat, központi fűtést, szilárd burkolatú utakat és térvilágítást alakított ki, bevezettette a városi vezetékes vizet.
Horváth professzor halála után három évig Simoncsics Pál, majd Gulyás Sándor igazgatta a füvészkertet. Ekkor kezdődött a rózsakert felújítása, létrejött az évelő növények gyűjteménye. 1992-ben Gulyás Sándor állíttatta a kert bejáratának díszes székelykapuját.
Néhány szó a növényritkaságokról:
Az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) 1933-ban került a Füvészkertbe az óföldeák-gencsháti Návay kastély -ma már nem létező- tavából.
A füvészkerti kút artézi vizével feltöltött tóban megtalálta életfeltételeit, Közép Európa legnagyobb szabadföldi állományát alkotja.
A lótusz a buddhizmus szent növénye, Indiában fontos táplálék-és gyógynövény. Leveleinek felületi mintázatait lemásolva ipari alapanyagok készülnek belőle (Lotus effekt, Wikipédia ).
A dél kínai (más néven szecsuáni) ősfenyőt (Metasequoia glyptostroboides) sokáig csak megkövesedett maradványokból ismerték és kihaltnak hitték. 1944-ben találták meg az élő példányait. 1948-ban számos mag került Európába. Ezekből a magokból Szegedre is jutott, s belőlük nevelkedett a kertben látható öt egyed, amelyek ma a kert legmagasabb fái. A veszélyeztetett fajok közé tartozik, világszerte védett növény.
Szerintem jó időben megéri a 2-3 órát rászánni.
Szöveg (részben): http://www.fuveszkert.u-szeged.hu/
- Vadaspark:
A kolozsvári egyetem Szegedre költözésekor, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. A növényekkel történő betelepítést az alapító igazgató, Győrffy István 1925-ben kezdte, gyűjtőutak anyagának felhasználásával. 1928-ban ártézi kút, 1929-30-ban növénynevelő üvegház létesült, 1931-ben készült el az első tó. Ugyanebben az évben jelent meg az első magcsere-katalógus (Index Seminum). 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay kastély tavából került Szegedre az indiai lótusz, ami azóta is a kert különleges látványossága. Sajnos, az óföldeáki állomány megsemmisült. 1940-től Greguss Pál professzor töltötte be az igazgatói posztot. Nevéhez fűződik az akkori kert elsősorban az oktatást szolgáló, didaktikai célú gyűjteményeinek kialakítása (rózsakert, sziklakert, arborétum, rendszertani gyűjtemény), s a szecsuáni (délkínai) ősfenyő betelepítése. 1952-58 között üvegházakat építtetett a trópusi haszon-növények bemutatására.
1965-től Horváth Imre professzor vette át a kert igazgatói posztját. A kert területét 10 kh-al bővítette. Ezen a területen a füvészkertekben szokásos rendszertani alapú növénybemutatás helyett -hazánkban elsőként- növénytársulásokat alakított ki. Felismerte, hogy az oktatás mellett a füvészkertnek kutatási feladatokat is el kell látni, s felépítette az autökológiai kutatások végzésére alkalmas fitotron épületet. Emellett három, télen fóliával fedett házzal bővítette az üvegházakat, központi fűtést, szilárd burkolatú utakat és térvilágítást alakított ki, bevezettette a városi vezetékes vizet.
Horváth professzor halála után három évig Simoncsics Pál, majd Gulyás Sándor igazgatta a füvészkertet. Ekkor kezdődött a rózsakert felújítása, létrejött az évelő növények gyűjteménye. 1992-ben Gulyás Sándor állíttatta a kert bejáratának díszes székelykapuját.
Néhány szó a növényritkaságokról:
Az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) 1933-ban került a Füvészkertbe az óföldeák-gencsháti Návay kastély -ma már nem létező- tavából.
A füvészkerti kút artézi vizével feltöltött tóban megtalálta életfeltételeit, Közép Európa legnagyobb szabadföldi állományát alkotja.
A lótusz a buddhizmus szent növénye, Indiában fontos táplálék-és gyógynövény. Leveleinek felületi mintázatait lemásolva ipari alapanyagok készülnek belőle (Lotus effekt, Wikipédia ).
A dél kínai (más néven szecsuáni) ősfenyőt (Metasequoia glyptostroboides) sokáig csak megkövesedett maradványokból ismerték és kihaltnak hitték. 1944-ben találták meg az élő példányait. 1948-ban számos mag került Európába. Ezekből a magokból Szegedre is jutott, s belőlük nevelkedett a kertben látható öt egyed, amelyek ma a kert legmagasabb fái. A veszélyeztetett fajok közé tartozik, világszerte védett növény.
Szerintem jó időben megéri a 2-3 órát rászánni.
Szöveg (részben): http://www.fuveszkert.u-szeged.hu/
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a bejárat
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a kémény
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, az üvegházban
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a rózsakert
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a lótuszok tava
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a délkínai ősfenyő
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, mocsárciprus
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
- Vadaspark:
Szegedről szólva még egy helyről nem írtam, ez a Vadaspark. Ennek persze az egyik oka az volt, hogy 2010-ben, amikor ott voltam, még csak nagyon a kezdetén tartottak a fejlesztéssel. Ez a miatt volt, hogy ez a vadaspark a legfiatalabb állatkert Mo-n, és ez akkor még meg is látszott rajta. Igazából csak a bejárat és annak környéke volt teljesen európai színvonalú. Maga a terület akkor még igencsak egy erdőhöz hasonlított néhány kifutóval. Igaz, a leendő fejlesztések alapjai már akkor látszottak, a TV-ből is értesültem sok dologról, hogy elkészült. Nekem az alap koncepcióból főleg az tetszett, hogy a vadasparkhoz tartoznak az ún. Sancer tavak, ezek közül az egyik mellé egy madárlest is építettek. A közforgalomtól elzárt tavakon nagyon szépen megfigyelhetőek a vízi madarak (egy tó teljesen el van zárva, hogy a madarak nyugodtan ellehessenek ott). Itt láttam először fehér kengurut, valamint itt készült az egyik kedvenc fotóm, a támadóállásban lévő sasról.
Szerintem mostanra már elérte a vadaspark azt az állapotot, hogy ne csak az erdőt, hanem a szó szerinti vadasparkot is láthassa az ember.
Szerintem mostanra már elérte a vadaspark azt az állapotot, hogy ne csak az erdőt, hanem a szó szerinti vadasparkot is láthassa az ember.
Szeged, Vadaspark, a főbejárat
- Kiskundorozsma, szélmalom:
Szegeden járva megnéztem a dorozsmai szélmalmot is (Kiskundorozsma egy Szegedhez csatolt falu). Nagy szerencsém volt, mert egyébként zárva lett volna, de éppen aznap felújítási munkák voltak, így össze tudtam ismerkedni a gondnokkal, aki megengedte, hogy töviről hegyire megnézzem a szélmalmot belülről is. Egészen a tetejéig felmásztam és az összes szerkezetet meg tudtam nézni egészen a lapátok tengelyéig és hogy hogyan adja át a forgásirányt a lefelé menő főtengelynek, nagyon érdekes volt. Ugyanakkor láttam a lapátokat forogni (nem sok ember volt mostanában, aki látta volna ezt - igaz, kézzel forgatták meg, de ez a videón nem látszik). Most a malom történetéről:
Dorozsma valamikor ősrégi halásztanya volt. Az ősbirtokos Durusma család bencés monostort alapított, mely a tatárjárás idején elpusztult. 1300 körül újra benépesült. 1478-ban már kőből épült temploma volt, ezt azonban a törökök lerombolták. 1719-ben ismét betelepítették, főként jász családokkal. Először a szegedi ferencesek látták el a hívek gondozását, majd 1725-ben megalakult a plébánia. A települést 1831 augusztusában kolerajárvány sújtotta. 1879-ben a nagy tiszai árvíz Szegeddel együtt Dorozsmát is elöntötte.
Kiskundorozsma 1876-ig a Kiskunság része volt, akkor csatolták Csongrád vármegyéhez, elszakítva ezzel a Kiskunságnak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolt többi részétől. 1950-ig járási székhely volt, amikor is Szeged vette át a szerepét. A települést végül 1973-ban Szegedhez csatolták. Dorozsmának rendkívül kiterjedt pusztái is voltak, melyek területéből alakult ki a mai Üllés 1948-ban, Bordány, Forráskút és Zsombó községek pedig 1950-ben.
Az első szélmalom 1801-ben épült egy dombra, hogy a szél könnyebben meghajthassa vitorláit. A tanyavilágban a szétszórtan élő emberek szívesen gyűltek össze a malomban, hogy eszmét és híreket cseréljenek egymással. Sokszor a leányválasztás is a malomban történt. 1905-ben már 23 szélmalom állt Kiskundorozsmán. A legtovább kitartó és ma is látható malmot Czékus Andor építette 1821-ben. 1920-ig gabonát, utána takarmányt őröltek benne.
1966. november 25-én kisajátították, a tervbe vett felújítás, tatarozás halasztódott, míg végül egy csapadékos reggelen a szélmalom összeroskadt, s Dorozsma utolsó szélmalma is elpusztult. Az Országos Műemléki Felügyelőség úgy határozott, az épületet eredeti anyagok felhasználásával renoválja. Az újjáépítés 1972 őszén kezdődött. A malom egyes elemei felcímkézve egy melléképületben várták, hogy összeillesszék őket. A helyreállítás 1973 tavaszán fejeződött be.
2005. június 9-én reggel a folyamatos esőzések hatására ismét elpusztult a malom. A malom falának északi oldalán több négyzetméteres faldarab leomlott. 2006 augusztusában megkezdődött az újjáépítés a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megrendelésére. A munkálatok 2006. december 18-ra elkészültek és a felújított malomépület átadása december 20-án, ünnepélyes keretek között megtörtént. A húszmillió forintért felújíttatott szélmalom kipróbálásakor megroppant egy meghagyott régi tetőgerenda.
Eléggé zaklatott történelem!
(szöveg: wikipedia)
Dorozsma valamikor ősrégi halásztanya volt. Az ősbirtokos Durusma család bencés monostort alapított, mely a tatárjárás idején elpusztult. 1300 körül újra benépesült. 1478-ban már kőből épült temploma volt, ezt azonban a törökök lerombolták. 1719-ben ismét betelepítették, főként jász családokkal. Először a szegedi ferencesek látták el a hívek gondozását, majd 1725-ben megalakult a plébánia. A települést 1831 augusztusában kolerajárvány sújtotta. 1879-ben a nagy tiszai árvíz Szegeddel együtt Dorozsmát is elöntötte.
Kiskundorozsma 1876-ig a Kiskunság része volt, akkor csatolták Csongrád vármegyéhez, elszakítva ezzel a Kiskunságnak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolt többi részétől. 1950-ig járási székhely volt, amikor is Szeged vette át a szerepét. A települést végül 1973-ban Szegedhez csatolták. Dorozsmának rendkívül kiterjedt pusztái is voltak, melyek területéből alakult ki a mai Üllés 1948-ban, Bordány, Forráskút és Zsombó községek pedig 1950-ben.
Az első szélmalom 1801-ben épült egy dombra, hogy a szél könnyebben meghajthassa vitorláit. A tanyavilágban a szétszórtan élő emberek szívesen gyűltek össze a malomban, hogy eszmét és híreket cseréljenek egymással. Sokszor a leányválasztás is a malomban történt. 1905-ben már 23 szélmalom állt Kiskundorozsmán. A legtovább kitartó és ma is látható malmot Czékus Andor építette 1821-ben. 1920-ig gabonát, utána takarmányt őröltek benne.
1966. november 25-én kisajátították, a tervbe vett felújítás, tatarozás halasztódott, míg végül egy csapadékos reggelen a szélmalom összeroskadt, s Dorozsma utolsó szélmalma is elpusztult. Az Országos Műemléki Felügyelőség úgy határozott, az épületet eredeti anyagok felhasználásával renoválja. Az újjáépítés 1972 őszén kezdődött. A malom egyes elemei felcímkézve egy melléképületben várták, hogy összeillesszék őket. A helyreállítás 1973 tavaszán fejeződött be.
2005. június 9-én reggel a folyamatos esőzések hatására ismét elpusztult a malom. A malom falának északi oldalán több négyzetméteres faldarab leomlott. 2006 augusztusában megkezdődött az újjáépítés a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megrendelésére. A munkálatok 2006. december 18-ra elkészültek és a felújított malomépület átadása december 20-án, ünnepélyes keretek között megtörtént. A húszmillió forintért felújíttatott szélmalom kipróbálásakor megroppant egy meghagyott régi tetőgerenda.
Eléggé zaklatott történelem!
(szöveg: wikipedia)
Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom, forog a malom szélkereke!
Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom
Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom
Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom
Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom
Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom
Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom
Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom
Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom, az információs tábla
Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom
Vissza a főoldalra (katalógus)
